A szociáldemokrata ellenzék által beterjesztett több mint 3500 módosító indítvány mindegyikét elutasította a jobbközép parlamenti többség. Florin Citu miniszterelnök szerint első alkalommal történt meg a rendszerváltás utáni három évtizedben, hogy egy költségvetés-tervezet "tisztán" kerül ki a parlamentből. Az ellenzék viszont "költségvetési diktatúrának" minősítette az összes módosító indítvány leszavazását.
Citu azt hangoztatta: kormánya a beruházásokra összpontosító, a központi és helyi közigazgatás reformját elindító, a tartós gazdasági növekedést megalapozó "felelős" büdzsét terjesztett a parlament elé, amely úgy mérsékeli a világjárvány idején elszabadult deficitet, hogy közben nem faragja le a béreket, és nem növeli az adóterheket.
A nyugdíjak és a családi pótlék emelésének elnapolása ellen tiltakozó szociáldemokrata ellenzék társadalomellenesnek, törvénytelennek és nemzetellenesnek minősítette a költségvetést, s a társadalmi szolidaritás teljes hiányával vádolta a kormányt.
A kormánykoalícióban részt vevő Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) részéről felszólaló Miklós Zoltán, a képviselőház pénzügyi bizottságának tagja elmondta: serkentik az uniós pénzalapokból finanszírozható infrastrukturális beruházásokat, ezekhez a költségvetés biztosítja a szükséges előlegeket. Az RMDSZ a magyarok által lakott települések egészségügyi intézményeinek fejlesztését és a magyar vezetésű önkormányzatok projektjeinek finanszírozását is támogatta.
"Fontosnak tartottuk az egészségügyi infrastruktúra fejlesztését, ezért javaslatunkra a költségvetésbe jelentős kórházfejlesztések kerültek be azokban a városokban, ahol jelentős magyar közösségek élnek. Ezenkívül ipari parki fejlesztés szerepel a költségvetésben, ami RMDSZ javaslatra bekerült, illetve a repülőterek fejlesztése is javaslatunkra hangsúlyos szerepet kapott" - mondta a magyar közmédiának nyilatkozva Miklós Zoltán.
A keddi végszavazáson 234 képviselő és szenátor támogatta, 170 pedig ellenezte a 7,16 százalékos GDP-arányos államháztartási hiánnyal számoló költségvetési törvényt. Románia a tavalyi évet 9,79 százalékos deficittel zárta.
